Kuglóóóófot akarok
Hát igen, eljött, amitől tartottam!
Túl vagyok új vegalétem harmadik hetén és nagyon megkívántam valami finom és szezonális sütit.
Kb egy hónapja már ott figyel a konyhámban egy vadiúj kuglófsütő.
Valahogy "default"-ban nincs nálunk családi hagyománya a kuglófnak, de most aztán úgy éreztem, hogy egy életem, egy halálom....én ezt bizony megkívánom...
( elnézést az olvasóimtól a kínrímért....de azért próbálkozni ér....vagy nem? De!)
És hogy-hogy nem, jött is velem szemben a múltkor egy Fanny-ban egy vörösáfonyás kuglóf recept.
( Nem mintha nem lenne dögivel a neten, meg a lakásban szanaszét heverő, unatkozó szakácskönyveimben.) De azért ez már mégis, micsoda szinkronicitás....nem? De!
Naszóval: engedtem a karmámnak....ööö....a késztetésemnek, és megcsináltam.
Nem pont úgy, nem vörösáfonyával, hanem friss feketével, de azért citromosan.
Éltem azért a gyanúperrel, hogy ez oszt nem lesz tökéletes, ezért csak fél adagot sütöttem.
Kár volt. Az egész is kiváló lett volna.
No mindegy, majd sütök legközelebb egészet.
Ja, és mielőtt a receptet is ideírnám, a harmadik hétről jelentem:
megy ez kérem, mint a....karikacsapás.
Bírom a zöldségeket, bírom a tojást és a tejtermékeket( azért ezeket fenntartással...) és egyáltalán nem hiányzik a hús.
Na jó, kicsit azért igen. mikor megcsap a sülő hús illata....meg az anyukám fokhagymás oldalasának illata. De elég az illat is. Valójában nem is hiányzik. Sőt.
Hát ezért van a blog, hogy ellenálljak....( blog nélkül is menne, de így mégiscsak más).
Élvezem, hogy tobzódhatok a zöldségekben, válogathatok, mit csináljak meg.
Még mindig fontos a tervezés, mit, mikor, hogyan és mivel egyek. De ez inkább élvezet, mint kötelesség. Valahogy úgy vagyok vele, hogy megérdemlem......
És figyelem, sőt írom, mitől vagyok rosszul. Eddig csak úgy elméletben, agyban voltak meg a tippjeim, most hogy leírom, jobban rálátok a benső történésekre. Ezt ajánlom másoknak is.
Érdekes kombinációk jöttek ki. A túróscsusza például - pörc nélkül persze, de sok tejföllel és kaporral és sósan - kikészít. Ez a túró-tejföl-tészta kombó nem jön be. Nem írom azért le, milyen tüneteim vannak tőle, de ha azt mondom, hogy majd meghaltam tőle, akkor az nagyjából fedi alényeget. Szóval kénytelen vagyok lemondani róla.
Na, akkor itt a kuglófrecept - csináljátok meg, nem ördöngösség, és isteni finom.
Aztán meg szembejött egy sütőtökös tésztarecept a legutóbbi Praktikában.
Igen kérem, figyelem ám én a szakirodalmat....de pont a Praktikában?
Hát ja, jó kis recepteket közölnek, hálistennek. Ez is egy ilyen. Zsályás sütőtökös tésztaként írták le, azonban mivel nem volt zsályám friss - szárazat meg nem akartam hozzá (igazából nem nagyon szeretem ) ezért kicsit megvariáltam.
Volt itthon rokfortom ( kevésbé elegáns, de kifejező néven: márványsajt, vagy más, leíró néven: kéksajt) és úgy gondoltam, ez mennyira klasszul kiegészítené az édes sütőtökpüré ízét. Meg a kakukkfű és oreganó. Ezek szárazon ízesebbek, mozsárban megtörtem őket.
És így is lett.....csak a legendás önuralmamnak...öööö... köszönhetem, hogy nem faltam fel egyből az egészet.....csak a felét. (Igaz én fele mennyiséggel csináltam....vagy talán még kevesebbel, mert nem nagyon méricskéltem a dolgokat. Meg anyám nem eszik az én főztömből, bárhogy kérlelem..Azért ez főzés, nem sütés, nagyot nem lehet tévedni. )
Valami eszméletelen finom lett a végeredmény, ezt azért nem is gondoltam volna. Úgyis jönnek szép tömött sorokban a sütőtökök, lesz idő-tök kipróbálni. Érdemes. Iszonyú kiadós, gyorsan megvan. Vacsorára ideális egy egész családnak is. És a skacok is imádni fogják. És ígyvégre beléjük lehet csalogatni a sütőtököt. Meg a nyári barnaságot is konzerválhatjuk. Meg....csak úgy, na.
Szóval így nézett ki az én receptem:
Na, és hogy visszafelé haladjunk, valamelyik nap egy kis bruschettát ettem leves helyett, előételnek.
Sajnos iszonyú hamar elfogyott, később jutott csak eszembe, hogy fotózzak, így egy régebbi fotót mellékelek, ezt is azon a bizonyos olasz főzőtanfolyamon tanultam - az enyém is kb így nézett ki.
A paradicsom most nagyon finom, végre még mindig szabadföldi, szóval az íze is tökéletes. Csináljátok meg, percek alatt kész, megéri.
Túl vagyok új vegalétem harmadik hetén és nagyon megkívántam valami finom és szezonális sütit.
Kb egy hónapja már ott figyel a konyhámban egy vadiúj kuglófsütő.
Valahogy "default"-ban nincs nálunk családi hagyománya a kuglófnak, de most aztán úgy éreztem, hogy egy életem, egy halálom....én ezt bizony megkívánom...
( elnézést az olvasóimtól a kínrímért....de azért próbálkozni ér....vagy nem? De!)
És hogy-hogy nem, jött is velem szemben a múltkor egy Fanny-ban egy vörösáfonyás kuglóf recept.
( Nem mintha nem lenne dögivel a neten, meg a lakásban szanaszét heverő, unatkozó szakácskönyveimben.) De azért ez már mégis, micsoda szinkronicitás....nem? De!
Naszóval: engedtem a karmámnak....ööö....a késztetésemnek, és megcsináltam.
Nem pont úgy, nem vörösáfonyával, hanem friss feketével, de azért citromosan.
Éltem azért a gyanúperrel, hogy ez oszt nem lesz tökéletes, ezért csak fél adagot sütöttem.
Kár volt. Az egész is kiváló lett volna.
No mindegy, majd sütök legközelebb egészet.
Ja, és mielőtt a receptet is ideírnám, a harmadik hétről jelentem:
megy ez kérem, mint a....karikacsapás.
Bírom a zöldségeket, bírom a tojást és a tejtermékeket( azért ezeket fenntartással...) és egyáltalán nem hiányzik a hús.
Na jó, kicsit azért igen. mikor megcsap a sülő hús illata....meg az anyukám fokhagymás oldalasának illata. De elég az illat is. Valójában nem is hiányzik. Sőt.
Hát ezért van a blog, hogy ellenálljak....( blog nélkül is menne, de így mégiscsak más).
Élvezem, hogy tobzódhatok a zöldségekben, válogathatok, mit csináljak meg.
Még mindig fontos a tervezés, mit, mikor, hogyan és mivel egyek. De ez inkább élvezet, mint kötelesség. Valahogy úgy vagyok vele, hogy megérdemlem......
És figyelem, sőt írom, mitől vagyok rosszul. Eddig csak úgy elméletben, agyban voltak meg a tippjeim, most hogy leírom, jobban rálátok a benső történésekre. Ezt ajánlom másoknak is.
Érdekes kombinációk jöttek ki. A túróscsusza például - pörc nélkül persze, de sok tejföllel és kaporral és sósan - kikészít. Ez a túró-tejföl-tészta kombó nem jön be. Nem írom azért le, milyen tüneteim vannak tőle, de ha azt mondom, hogy majd meghaltam tőle, akkor az nagyjából fedi alényeget. Szóval kénytelen vagyok lemondani róla.
Na, akkor itt a kuglófrecept - csináljátok meg, nem ördöngösség, és isteni finom.
Áfonyás-citromos
kuglóf
Hozzávalók:
25 dkg puha vaj
25 dkg kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
4 egész tojás
2 citrom
fél csomag sütőpor
25 dkg liszt
10 dkg áfonya
Elkészítés:
A vajat keverjük ki habosra a cukrokkal, majd egyenként
üssük bele a tojásokat.
Adjuk hozzá a két citrom reszelt héját, majd az egyik levét
is.
Keverjük hozzá a sütőporral elkevert lisztet, majd szórjuk
bele a megmosott, lecsepegtetett áfonyát. Kicsit meg is törhetjük.
Simítsuk a masszát egy kivajazott-kilisztezett
kuglófformába, majd süssük kb. 160 fokon kb. 50 percig, vagy tűpróbáig.
Tálalás előtt hűtsük ki a kuglófot. Felvert tejszínhabbal,
lekvárral, stb tálalhatjuk.
Jó étvágyat!
Aztán meg szembejött egy sütőtökös tésztarecept a legutóbbi Praktikában.
Igen kérem, figyelem ám én a szakirodalmat....de pont a Praktikában?
Hát ja, jó kis recepteket közölnek, hálistennek. Ez is egy ilyen. Zsályás sütőtökös tésztaként írták le, azonban mivel nem volt zsályám friss - szárazat meg nem akartam hozzá (igazából nem nagyon szeretem ) ezért kicsit megvariáltam.
Volt itthon rokfortom ( kevésbé elegáns, de kifejező néven: márványsajt, vagy más, leíró néven: kéksajt) és úgy gondoltam, ez mennyira klasszul kiegészítené az édes sütőtökpüré ízét. Meg a kakukkfű és oreganó. Ezek szárazon ízesebbek, mozsárban megtörtem őket.
És így is lett.....csak a legendás önuralmamnak...öööö... köszönhetem, hogy nem faltam fel egyből az egészet.....csak a felét. (Igaz én fele mennyiséggel csináltam....vagy talán még kevesebbel, mert nem nagyon méricskéltem a dolgokat. Meg anyám nem eszik az én főztömből, bárhogy kérlelem..Azért ez főzés, nem sütés, nagyot nem lehet tévedni. )
Valami eszméletelen finom lett a végeredmény, ezt azért nem is gondoltam volna. Úgyis jönnek szép tömött sorokban a sütőtökök, lesz idő-tök kipróbálni. Érdemes. Iszonyú kiadós, gyorsan megvan. Vacsorára ideális egy egész családnak is. És a skacok is imádni fogják. És ígyvégre beléjük lehet csalogatni a sütőtököt. Meg a nyári barnaságot is konzerválhatjuk. Meg....csak úgy, na.
Szóval így nézett ki az én receptem:
Sütőtökös kockatészta
Hozzávalók:
30 dkg sütőtökpüré
1 zacskó fodros kockatészta
hagyma és újhagyma
vaj
tejszín vagy tejföl
márványsajt
reszelt saj
só
bors
kakukkfű
oreganó
Elkészítés:
A hagymákat a vajon üvegesre megdinszteljük.
Belekeverjük a sütőtökpürét, majd a tejszínt vagy tejfölt és
a morzsolt márványsajtot.
Sózzuk, borsozzuk, majd elkeverjük benne a morzsolt, száraz
oreganót és kakukkfüvet.
A fodros kockatésztát megfőzzük, leszűrjük, majd
összekeverjük a szósszal.
Tűzálló tálba rakjuk, aztán megszórjuk reszelt sajttal a
tetejét.
Forró sütőben 10-15 percig pirítjuk a tetejét. Így sütőben az
ízek kicsit összesülnek.
Jó étvágyat.
Praktika, 2015/10. alapján.
Na, és hogy visszafelé haladjunk, valamelyik nap egy kis bruschettát ettem leves helyett, előételnek.
Sajnos iszonyú hamar elfogyott, később jutott csak eszembe, hogy fotózzak, így egy régebbi fotót mellékelek, ezt is azon a bizonyos olasz főzőtanfolyamon tanultam - az enyém is kb így nézett ki.
A paradicsom most nagyon finom, végre még mindig szabadföldi, szóval az íze is tökéletes. Csináljátok meg, percek alatt kész, megéri.
Bruschetta
pár szelet kenyér
paradicsom
fokhagyma
bazsalikom
olívaolaj
só
A paradicsomot feldaraboljuk, tálba rakjuk.
Hozzáadjuk a letépkedett bazsalikomlevelet és a sót.
Tíz perc után leöntjük róla a vizet, ami a só miatt
kicsapódott.
Végül olívaolajat öntünk rá.
A kenyeret megpirítjuk é rádörzsöljük a fokhagymát.
Az elkészített paradicsomot végül rátesszük és tálaljuk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése