Napraforgó

Napsütés-hiányom van. De nagyon. És még mi lesz itt?

Ezért arra gondoltam, ha már nem süt a nap, csinálok egy kis napraforgósat magamnak.

Spenótos-túró-sajtos napraforgólepény. Ez kell nekem!
A múltkoriban találtam egy újságban - sajnos nem emlékszem már, hogy hol, mert kivágtam a receptet - és félreraktam, hogy lesz még recepre ború....és lőn!
Most jött el az ideje, hogy megcsináljam.
Egyszer ettem egy hasonlót egy vendégségben, egy drága kolléganőm alkotta, de elfelejtettem elkérni a receptet. Sokáig bántam nagyon. Aztán a múltkor megjelent az újságban.
Nézegettem, forgattam, túl bonyolultnak találtam, aztán nekifogtam.
Még a nap is kisütött pechemre....vagy csak mert meg akart tréfálni?!

Nem állítom, hogy tökéletesen olyan lett, mint a recept melletti szuper fotón, de szerintem nem lett rossz. Az íze legalábbis egészen szuper lett. Nyugodtan csináljátok meg, szerintem rukkolával még jobb lehet, mert nem árt egy kis pikánsság hozzá. A sajtfélék fontosak. Füstölt is elment volna benne.
Én a mellékelt koviubival ettem....valami fantasztikus volt hozzá!
Ne legyetek kishitűek, bátran fogjatok hozzá! Azért a közepéről a sütés előtt  vagy nem sokkal utána vegyétek le a kis edényt, hogy jobban megsüljön a közepe.
Jó étvágyat!

Spenótos túrós sajtos napraforgólepény

Hozzávalók 

A tésztához:

fél kiló liszt

1 tojás

15 dkg joghurt

3 evőkanál olaj

1,5 teáskanál só

1 evőkanál cukor

1,6 dl víz, kb

2 dkg szárított élesztő

A töltelékhez:

35 dkg spenót

35 dkg tehéntúró

20 dkg sajt ( trappista és parmezán reszelt, vegyesen, de mehet hozzá rokfort és juhtúró is)

5 dkg napraforgómag, tisztított, a szóráshoz

só

bors

Elkészítés

A tészta hozzávalóit robotgép dagasztókarjával simára összedolgozzuk. Letakarjuk, egy órát kelni hagyjuk.

Közben a töltelékhez a spenótot megmossuk, leszárítjuk, felaprítjuk ( ha fagyasztott, kinyomkodjuk belőle a vizet). A túrót szitán áttörjük, majd a reszelt sajtokkal, stb., a sóval, borssal, a tojással összekeverjük.

A megkelt tésztát két egyenlő részre osztjuk és 2 db 30 cm átmérőjű lapot nyújtunk belőle. Az egyik közepére egy halom tölteléket teszünk, a maradékot körben, koszorúszerűen elrendezzük úgy, hogy a középső halom és a külső kör között maradjon ki tészta, valamint a szélén is egy csíknyi.

A széleket bevizezzük, villa hegyével összenyomkodjuk.

A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Egy kisebb, sütésálló tálkát a középső halomra borítunk, és jól lenyomkodjuk. Ezt a sütés kezdete után 10-15 perccel nyugodtan levehetjük szerintem.

Éles késsel kb. 3 cm-enként „napsugarakat” vágunk a tálkáig, majd csavarunk egyet rajtuk.

A felvert tojással megkenjük, majd megszórjuk a napraforgómaggal.

A sütőben 30-40 perc alatt megsütjük.

 ...és a koviubi, saját persze:

És épp itt az ideje, hogy a szép hegyes csípőspaprikákat felfűzzük - én ugyan személy szerint utálom, de mit meg nem teszek az Anyukámért, aki viszont él-hal érte:

És egészen jól megy már ez a sok-sok zöldség, igazán megszoktam. Zöldségeket beszélek....

A héten két étteremben is voltam a Napfényes vegaétteremben a Rózsa utcában. Mindenképpen kóstoljátok meg a fantasztikus kókuszkrémes vöröslencselevesüket. 

Azt ugyan nem értem, miért nincs ott gomba, ha tudjátok a választ, írjátok meg nekem, őszintén kíváncsi vagyok. Egy gombás barátosném ugyanis azt mondta, hogy a gomba nem hal meg, ha leszedik, úgyhogy ettől tarthatnák nyugodtan. 

Aztán egy másikban is, ahol nyersvegakajákat csinálnak, a Mannatural-ban a Garibaldi utcában.

A savanyúkáposztás aszalt kenyerük mennyei.....és a rengetegféle salátásuk.....wooow.

De a hét csúcspontja az itteni a csokis brownie volt.....a tetején gránátalmaszemecskék csábítottak.

Ilyen lassan é-dességet én még soha nem ettem, próbáltam elnyújtani az élevezet idejét.

Valami mennyei!

Erősen gondolkodóba estem, hogy nyersvegán leszek. Ha ilyen eszméletlen finomakat lehet enni.

Erősítsetek meg benne, kérlek!